2014. június 1., vasárnap

5Chapter

Sziasztok! Tudom, hogy régen hoztam már részt, de nem volt ötletem mit írjak. Valamit összehoztam azért nektek. Remélem azért nem lett annyira béna.:)
(ha összehoztok nekem 3 komit +1 feliratkozót nagyon megköszönném)

Tegnap megkaptam az első kemót. Nem volt a mai reggelem egy leányálom, de kibírtam és most épp ebédelek. Clara rávett az evésre és arra is, hogy engedjem meg a szüleimnek, hogy látogathassanak. Most épp anya lép be a szobámba miközben egy újabb adag levest merítek és kapom be. Anya mosolyogva pillant rám majd lepakolja, amiket hozott és kihúzza a széket az ágy alól.
- Szia.- köszönök neki majd leteszem a kanalat a tál mellé.
- Hé-hé! Egyed csak meg.- mondja anya és a tálra mutat.
- Nem. Nem kérek többet. Tele vagyok.- mondom és visszafordítom az asztalt a helyére.
- Várj,- anya sietősen kotorászik abban a táskában, amit hozott és elővesz két műanyag tálat- hoztam neked palacsintát, meg gyümölcs salátát.
Összefut a nyál a számban, anyu finom palacsintája és gyümi salija. Majdnem kitéptem anyu kezét, ahogy lecsapok a palacsintás tálra. Isteni illata van
Kiveszek egyet, pont kakaósat, a kedvencemet. Beleharapok. Jaj, de finom. Mosolyogva nézek anyura.
- Köszönöm.- mosolygok.
- Nagyon szívesen. Figyelj valaki megszeretne látogatni. Tudom, hogy még nekem se örülsz
- Ugye nem jött ide?- kérdezem és visszateszem a palacsintát.
- Tegnap ott várt az ajtó előtt. Lucy nem tudtam tagadni semmit... Látszott rajtunk minden... Hallod...- néma csendben ültem az ágyon.
Harry itt van. Nem akarom, hogy így lásson. Szörnyen nézhetek ki.
- Anyu nem szeretném, hogy így lásson.- motyogom.
- Miért mondod ezt kislányom? Lucy, Harry a legjobb barátod. Adna egy kis energiát. Beszélgethetnétek. Biztos sokat tud mesélni neked.- mondja anya és felkel a székből.
- Anya- szólok neki.
Visszafordul és könyörgően néz. Na jó, lehet már nem sokat leszek vele. Persze rúgjuk fel a tegnapi gondolataimat. Nyugodtan jöjjön mindenki be, nézze meg milyen ramatyul nézek ki stb, stb.
- Oké, de más most már tényleg ne jöjjön be.- egyezek bele és kiküldöm anyát Harryért.
Amíg anya elmegy érte addig kicsit rendbe hozom magam. Megfésülködöm, megigazítom a takaróm és mosolyogva várok. Igazából fogalmam sincs, hogy nézhetek ki. Gondolom még mindig sápadt vagyok, vékony és beteg. Hajam kuszán göndörödik ide-oda. A kórházi pizsama iszonyatosan nagy rám szóval szépen nézhetek ki. Halk kopogást hallok majd lassan nyitódik az ajtó. Hosszú lábak fekete farmerbe bújtatva, felsőtest ingbe és fekete szövet kabátba. Az illat hirtelen csap meg mitől a gyomrom összerándul. Harry hatalmas mosollyal lép be az ajtón. Göndör haját hátrafogta egy kendővel, döbbenetes így az arca. Szívem kalapál, ahogy közeledik. Gyorsan lekapja magáról a kabátot. Izmos karjai az egyszínű fekete indben kidomborodnak és szépen követi az anyag a vonalait. Kikészít.
- Szia.- nyögöm halkan.
- Szia. Jobban vagy már?- kérdezi és leül.
- Ja, amennyire egy rákos ember jól lehet.- húzom el a számat.
- Hey. Lucy ezt hagyd abba. Nem vicces.- korhol.
Elnézek az ablak felé. Nehéz így a szemébe nézni, hogy tudom nincs sok esélyem. Harry keze lassan az enyémre kerül majd megszorítja. Ég a bőröm az övé alatt. Rápillantok majd lassan kihúzom alóla.
- Ez az igazság.- megrántom a vállam.
- Lucy hagyd abba. Kérlek.- újra megfogja a kezemet.
- Milyen volt a napod?- terelek gyorsan.
- Fantasztikus.- mondja lehangoltan- Mindenhova rohantam a fotósok nem hagynak békén és, ha minden igaz holnap vissza kell utaznom.- panaszkodik majd elmosolyodik.
- Mi az?- látom rajta valami eszébe jutott.
- Nincs szobatársad ugye?
- Nincs. Miért?- összehúzott szemekkel nézek rá- Harry mi jár a fejedbe?
- Ma itt alszom, holnap a legvégsőkig itt leszek veled. Ha nem bánod?- tátva marad a szám- Ő, figyelj, ha nem akarod akkor mond meg. Gondoltam nézhetnénk filmeket, beszélgethetnénk
- Oké- vágok a szavába.
- De tényleg, ha nem akarod akkor
- Harry maradhatsz. Ha megfelel neked a kórházi ágy akkor felőlem maradj.- mondom és elmosolyodok.
Harry felpattan a székről és megölel. Magamhoz szorítom, amennyire csak tudom és mélyen beszívom az illatát. Oh, mennyei. Izmos karjai gyengéden fonódnak rám. Isteni ilyen szorításban lenni. Megmarkolom egy kicsit az ingét majd elengedem. Nem maradhatunk így örökké, bár jó lenne.
- Na akkor intézek pár telefont.- mondja és kilép az ajtón.
Harryvel fogok aludni. Csak mosolyogni tudok. El se hiszem. Jaj, de a kemót ma még nem kaptam meg. Még se lesz annyira fenséges ez az este.

Este:
- Lucy minden rendben?- kopog be a fürdőbe Harry.
- Persze.- nyögöm.
Egy ápolónő is van bent velem, aki segít a fürdésben. Eléggé legyengített a mai adag. Nem bírom felemelni még a kezemet se. El kell most a segítség. Lassan meg a fürdés, de a nő nagyon türelmes. Linda olvasom a névtábláján. Magas, erős nő. Rövidre vágott haját hajpánttal kötötte el. Alaposan megfürdet. Ez a legcikibb rész, ég is a fejem.
- A barátod nagyon aggódik érted.- mondja Linda.
- Hát igen. De jobb lett volna, ha nem lát így.- suttogom.
- Ne viccelj ebben a kórházban vannak nálad rosszabbak is.- kuncog egy picit a nő.
- Ez megnyugtató.- mondom gúnyosan.
- Na oké. Készen vagyunk.- egyenesedik fel Linda.
- Oké.- mondom.
- Na gyere.- Linda kisegít a zuhanyzóból.
A zuhanyzóban van egy szék azon kellett ülnöm, amíg Linda megfürdetett. Kisegít egy másik székre majd jól bebugyolál egy törölközőbe. Még ez is kifáraszt, ahogy tartom a kezem, amíg megtörölget Linda.
- Na készen is vagyunk.- mondja Linda és beköti a kórházi pizsamát.
- Oké. Ha hánynom kell akkor mit csináljak?- kérdezem.
- A szekrény aljában van ágytál. Abba hányhatsz és utána nyomd meg a nővérhívót.- Linda áttesz a kerekesszékbe és kitol a szobába.
Harry idegesen ül az ágyon. Ahogy megpillant felugrik és átvesz Lindától. Odatol az ágyam mellé majd megállít.
- Na kislány mit csináljunk.- kérdezi miközben a karjaiba vesz.
Olyan könnyen kap fel, mint egy toll pihét. érzem a testemen az izmait. Kiráz a hideg. Nyakába kapaszkodom, félek, hogy véletlenül leejt, de nem. A legóvatosabban, ahogy csak tud az ágyba rak. Megköszönöm majd alaposan betakarózok.
- Egy perc és jövök.- mutatja az egyik ujjá majd kimegy a fürdő be.
Hallom, ahogy dudorászik és pár perc múlva megered a víz a zuhanyrózsából.
Valami finom, kellemes dalt énekel a zuhany alatt. Muszáj becsuknom a szemem, valami rákényszerít. Sokkal hangosabban hallom így a dallamot és egy másik világba repít. Látom magam előtt, ahogy kézenfogva futunk egy réten Harryvel. Csodálatosan süt a nap, szinte már éget. A fű csiklandozza a lábamat. Harry elhallgat. Megszűnik körülöttem az álom világ. Összrtörik a magamban alkotott világ. Kinyitom a szemem és visszacsöppenek a kórházi szobába. Az üres szoba fehér falai, kórházi ágyai és az infúzióm közé, amit folyamatosan kapok, amióta bent vagyok. Kicsit mocorgok az ágyban. Kényelmetlenül fekszem. Nem találom sehogy a helyemet. Hallom nyitódik az ajtó. Harry egy pólóba és boxerbe lép ki félig csöpögő hajjal. Az ajkaimba harapok, mikor alaposan megtörli a haját és feljebb csúszik a pólója. Isteni látvány. Izmos lábai elképesztőek, karja valami csodák. Leesik az állam. Nem tudom levenni róla a szemem.
- Hé ne bámulj!- dobja nekem a törölközőjét Harry.
Elkapom mielőtt nekem ütközhetne majd nyelek egyet. Miért kell ennyire szexinek lennie. Az előkészített ágyához vonszolja Adonisz testét majd felül rá. Engem néz. Zöld szemei csak úgy csillognak. Úgy érzem, mintha egy erdőben lennék, mikor belenézek. Kicsit megráncolja a szemöldökét majd a táskája felé nyúl, ami az ágy végébe rakott.
- Mit nézzünk?- kérdezi miközben előhalássza a laptopját.
- Amit szeretnél. Nem hiszem, hogy sokáig fent tudok maradni.- mondom majd ásítok egy nagyot.
Lefáraszt ez a rákkal való küzdelem. Hamar elfáradok és gyenge is vagyok. Most nem vagyok a legjobb társaság. Harry bólint egyet majd a két ágy közötti szekrényt előbbre húzza  és ráteszi a laptopot, hogy mind a ketten lássuk. Kicsit oldalra döntöm a fejem és várom, hogy Harry elindítsa a filmet. Gyorsan lekapcsolja a villanyt majd beugrik az ágyba és elindítja a filmet. Valami borzalmasan horror filmet sikerült választania Harrynek. Annyira félek, hogy inkább csak őt nézem. Gyönyörű arcát megvilágítja a laptop fénye és így gyönyörködhetek benne. Harry arca néha összerándul majd hallom megint megöltek valakit. Kiráz a hideg és a fejem fölé húzom a takarót. Na ebből ma nem lesz alvás. Miért kellett ilyen filmet választania? Minden második percben hullott egy fej vagy valamilyen testrész. A gyomrom már kikészült mikor Harry megmozdul az ágyában.
- Hát ez nem volt valami jó ötlet így estére.- nevet és lenyomja.
Jaj, de jó végre vége. Lehúzom a takarót a fejemről majd Harryre nézek. Felkel, hogy eltegye a laptopot. Felkapcsolja a kis lámpát, hogy lásson. Lecsukja a laptopot majd a táskájába süllyeszti.
- Harry.- szólok neki rekedtesen.
- Igen?- kérdezi és rám kapja a tekintetét.
- Ide feküdnél egy picit?- kérdezem.
Harry elmosolyodik és már ki is kel az ágyából. Egy picit arrébb csúszok, hogy mellém férjen, de nem kell sokat, hisz akkora ez az ágy, hogy simán elférünk ketten. Harry felemeli a takarót és becsusszan mellém. Kényelmesen elhelyezkedünk. Átölel én meg a mellkasára helyezem a fejemet. Lassan mozog fel-le a fejem, ahogy lélegzik. Kellemes érzés alattam tudni és a karjaiban lenni. Kis köröket kezdek leírni a pólóján majd becsukom a szemem, de nem bírok elaludni. Hallom Harry egyenletesebben veszi a levegőt. Elaludt. 


Csendben veszem a levegőt és próbálom nem felkelteni Harryt. Egy szemhunyásnyit nem aludtam. Hallgattam a szívdobogását. Annyira kellemes ütemet ver. Nem akartam egy dobbanást se kihagyni. Kavatog a gyomrom, de nem azért, mert hánynom kell. Ez más. Azok a bizonyos pillangók repkednek. Harry közelléte okozza és vágyom rá. Azon gondolkozom, hogy milyen lehet a csókja. Milyen lehet a kezét fogni.
- Te se tudsz aludni?- kérdezi körülbelül negyed óra múlva Harry.
Összerezzenek a hangjától. Nem számítottam rá. Kicsit megmozdítom a fejem majd Harry egy kicsit eltűri a hajamat.
- Miből vetted észre?- kérdezem.
Nem mozogtam, mert azt hittem már alszik, de akkor úgy látszik nem. Úgy érzem, mint aki valami titkot hallgatott volna ki. A szíve titkát. Harry kicsit megmozdul. Elzsibbadt végtagjait kicsit megmozgatja majd visszarakja, ahol eddig voltak. Körülöttem.
- Éreztem. Merev voltál.- mondja és tényleg.
El is zsibbadt az ujjam, ami fogóként szorítja a felsőjét. Elengedem majd felpillantok Harryre. A kis lámpa még mindig ég így tisztán látom az arcát. Fáradt, nyúzott, de még mindig szexi.
- Nem volt jó ötlet horror filmet néni .- mondom kioktatón.
- Ne is mond. Becsuktam a szemem és már meg is öltek.- megdörzsöli az arcát majd rám pillant, elmosolyodik és eltűr egy tincset a fülem mögé.
Ujjai könnyedén siklanak a hajamban. Bizsereg a fejbőröm, ahogy hozzám ér. A mellkasára teszem a fejem és jó erősen megszorítom.
- Szeretlek.- motyogom bár tudom, hogy nem ugyan úgy értjük ezt a szót.
- Én is, hugi.- elhúzom a szám az utolsó szó miatt.
Igen ő nem szeretne többet barátságnál. Mit is gondoltam, hisz hatalmas sztár lett. Ezer meg ezer rajongója van és mind gyönyörűek. Le kell zárnom ezt a Harry-s témát. Jobb lesz nem fájdítanom vele a fejem és persze a szívem.
- Na próbáljunk meg egy picit aludni. Nekem holnap vizsgálataim leszen, neked meg menned kell.- mondom és becsukom a szemem.
- Oké. Jóéjt.


Reggel nyolc óra:
Harry korán kelt volt hajnali öt is. Nem akart felébreszteni, de mivel rajta aludtam nem tudott kisurranni. Megvártam, amíg felöltözik, elbúcsúztunk és elment. Kicsit megkönnyebbültem a távozásától. Vissza is tudtam aludni, de hétkor meg jöttek a nővérek ébreszteni. Lázat mértek, meg vérnyomást és felkészítettek lelkileg a vizsgálatokra. Ma megint meg ct-znek meg vért vesznek aztán a jön a kemó.
- Szuper.- morgom miután kimennek.
Megint szétszurkálnak. Nem is kell ennél jobb. Befordulok a takaróm alá és lehunyom a szememet. A takaró magába szívta Harry illatát, érzem ahogy levegőt veszek. Kellemes, férfias. Beburkolózok vele, úgy mintha Harry ölelne és elalszom.


Két hónappal később:
Ma kapom az utolsó kemót. A Clara azt mondta nagyon szépen zsugorodott a daganat és ma kiveszik. Anya nagy örömmel hallgatta a szavait. Nem is tudja leplezni. Mosolygósabb lett és közlékenyebb. Apa úgy szint és még új munkát is kapott és azt mondta több időt fog velünk tölteni. Ezeknek mind iszonyatosan örülök, de Harryvel nem találkoztam azóta mióta itt aludt. Elkellett nekik utazni valami japán reklámforgatásra. Kicsit rosszul esett a dolog, de legalább koncentrálhattam a gyógyulásra, aminek lett is eredménye. 
- Lucy készen állsz?- jön be nagy hévvel Clara.
- Persze. Alig várom, hogy összekaszaboljátok a fejem.- mosolygok rá.
- Oké. Akkor azt fogom csinálni, bár én nem akartam 10 cm-nél nagyobbat vágni, de ahogy te érzed.
Clarával egész jól összebarátkoztunk. Nagyon megkedveltem. Sokat volt bent nálam és beszélgtett velem. Nem hagyta, hogy feladjam. 
- Lucy nem kell félned. Nem fog meglátszani és úgy fogsz itt futkározni, mint a kisgyerekek.- elmosolyodok.
- Oké.- nagy levegőt veszek és felnézek- Menjünk. Készen állok.
- Ez a beszéd. Hívom is a nővéreket.- mondja Clara és kisiet.
Izgatottan ülök az ágyon. Végre vége lesz ennek a szenvedésnek. Lekapom a telefonomat a szekrényről és tárcsázom anya számát. Várok. Harmadik csengésre felveszi.
- Lucy valami baj van?- kérdezi idegesen.
- Szép üdvözlés mit is mondjak.- mondom durcisan mire anya felsóhajt.
- Jaj kislányom annyira megijedtem. Miért hívtál?- kérdezi megkönnyebbülten.
- Mert ma lesz a műtét. Clara felkészített mindenre és azért hívtalak, hogy megmondjam, ne gyere délelőtt.
- Jaj ott akartam lenni. Kislányom beakartalak kísérni ott akartam lenni a végéig. Indulok is.
- Anya nem kell. Nyugodj meg. Minden rendben lesz. Hamar meglesz és 
- Indulás kisasszony- Clara jön be és mögötte még két ápoló.
- Egy pillanat- mondom nekik és gyorsan anyához térek vissza- Ha beszélsz Harryvel akkor mond meg neki, hogy puszilom és hamarosan találkozunk.- hadarom gyorsan.
- Rendben, átadom neki. Szeretlek.- feleli anya.
- Én is téged és apát is.- mondom és megcsuklik a hangom- Szia- mondom és meg se várom anya elbúcsúzását. 
Ledobom az ölembe a telefont és megtörlöm az arcomat. Bepánikoltam. Mi lesz,ha valami komplikáció lesz a műtét közben? Fel se tudom fogni. Clara rohan segítségemre. Szoros, határozott ölelésébe zár. Nem a legmegnyugtatóbb számomra, de jól esett. Kifújtam a rossz energiákat és koncentráltam a gyógyulásra.
- Lucy, nyugodj meg. Nem lesz semmi baj. Ott leszek és ügyelek mindenre.- biztos, nyugodt hangon szól hozzám, ami biztosít, hogy nem kell izgulnom.
Bólintok és várom, hogy megkapjam az altatómat. Clara megsimítja a vállamat majd az infúziós állványhoz lép. Egy injekciót vesz ki a zsebéből majd beleengedi a tartalmát a tasakba. Lassan csöpög le a folyadék. Utoljára körülnézek és elbúcsúzok mindentől gondolatba. Egyre nehezebbek lesznek a szemhéjaim. Lassan csukódnak és nyílnak és egyszer csak elalszom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése